Szabó Magdára emlékeztek Debrecenben

Az írónő születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából emlékházat, szobrot és domborművet avattak, valamint színházi díszelőadással emlékeztek meg Szabó Magdáról.

Az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban avatták fel az emlékházat és a domborművet, Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár avató beszédében magyar, nemzetközileg is elismert, protestáns írónak nevezte Szabó Magdát, akinek műveit 42 nyelven olvassák világszerte. Papp László polgármester szerint az a szellemi-művészeti kincs, amelyet Szabó Magda létrehozott és a világra hagyott, nemcsak ízig-vérig debreceni, hanem egyben az egyetemes magyar kultúra örökérvényű része is.

 

Emlékházat, szobrot és domborművet avattak, valamint színházi díszelőadással emlékeztek meg Szabó Magdáról

Papp László polgármester, Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője, E. Lakatos Aranka szobrászművész, Katona Gyula vállalkozó, a szobor adományozója, és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

 

Szoboravatással és színházi díszelőadással is megemlékeztek a száz éve született Szabó Magdáról szülővárosában. A Református Nagytemplom előtt felavatták az író egész alakos bronzszobrát, E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotását, a Csokonai Színházban pedig bemutatták a Régimódi történet című színművét. "Itt lesz velünk a főtéren, nézheti a számára oly kedves Nagytemplomot, mi pedig nézhetjük őt" - mondta a szoboravatón Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, volt debreceni polgármester. 

 

MTI/T.D.