Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírhalált halt miniszterelnökét, Nagy Imrét húsz éve rehabilitálták és temették újra, megadva neki ezzel a méltóságteljes végtisztességet. Június 16-án Debrecenben is megemlékeztek az évfordulóról.

Országszerte tartottak megemlékezéseket Nagy Imre, egykori miniszterelnök újratemetésének huszadik évfordulója alkalmából. Debrecenben az államférfi emléktáblájánál koszorúzási ünnepséget rendeztek, melyen részt vett a város vezetése nevében Pajna Zoltán alpolgármester, a városi és a megyei rendőrkapitányság, valamint  a megyei közgyűlés képviselői, továbbá több civil szervezet és politikai párt mellett a Hajdú-Bihar Megyei Nagy Imre Társaság is. Utóbbi elnöke, Mervó Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta, a rendszerváltás és az 1957-ben kivégzett mártírok újratemetése lehetőség volt arra, hogy nyíltan lehessen az igazságról beszélni, nevén nevezni a gyilkosokat és nevükön magasztalni a hősöket. Hozzátette: az áldozatok többsége a parasztok és a munkások közül került ki, noha azok, akik merték vállalni véleményüket és küzdöttek a szabadságért a társadalom valamennyi rétegét képviselték. Tettüket azonban sok év alatt sem ismerhették el úgy, ahogyan azt megérdemelték volna, csak jóval később, hivatalosan több mint harminc év múltán lehetett jelentőségükről beszélni.

Mervó Zoltán, az egykori miniszterelnök utolsó néhány órájáról készül alkotásban elhangzott mondatokkal idézte meg Nagy Imre utópisztikus jövendölését arról, mennyit változhat az országban a politikai szemlélet. „Attól iszonyodom, hogy azok fognak majd rehabilitálni, akik most elítélnek” - mondta a bitófa előtt Nagy Imre.

A politikust Gimes Miklóssal és Maléter Pállal együtt végezték ki a tárgyalás befejezésének másnapján, 1958. június 16-án. Losonczy Géza máig tisztázatlan körülmények között halt meg a börtönben, 1957 decemberében. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre miniszterelnök titkárát 1958 áprilisában végezték ki. Akkor drótokkal összetekert és kátránypapírral fedett holttestüket jeltelen sírba tették. 1989. június 16-án, a kivégzés után 31 évvel több tízezer ember előtt kaptak végső nyughelyet a halottak a 301-es parcellában.

A megemlékezők Nagy Imre emléktáblájának megkoszorúzását követően a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola elé vonultak, ahol Szilágyi József jogász emléktáblája előtt is lerótták tiszteletüket.

Forrás: debrecen.hu

-kt-

Debrecen Online - debon.hu

Szólj hozzá Debrecen fórumán!