A trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából tartottak koszorúzási ünnepséget Debrecenben a Bem téren, Emilé Guillaume Magyar fájdalom című szobránál 2009. június 4-én. Az eseményen Pósán László országgyűlési képviselő mondott beszédet.

Pósán László országgyűlési képviselő a beszédében  hangsúlyozta:
- A Párizs melletti Trianon palotában 1920 június 4-én pálcát törtek Magyarország felett: halálraítélték, felnégyelésre. A keresztény Európában a felnégyelés a teljes

megsemmisítés büntetését jelentette. (...) A Trianon-tabu egyet jelentett az alapszerződés politikával, a „tanuljunk meg kicsik lenni” szégyenteljes doktrínájával.

A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a Saint

Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)

A trianoni békeszerződést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte.

A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés 2010-től.

Forrás: wikipedia.hu,debrecen.hu

-kt-

Debrecen Online - debon.hu

Szólj hozzá Debrecen fórumán