A Debreceni Egyetem csúcstechnológiával menti a vadlovakat

A Hortobágyi Nemzeti Park területén élő Przewalski-lovakat mesterséges intelligencia segítségével elemzik. A begyűjtött adatokat a Microsoft Azure programjával vizsgálják tovább.

A Przewalski-lovak veszélyeztetett állatfaj, melyből 300 példány él félvad körülmények között a Hortobágyi Nemzeti Park területén, a pentezugi bioszféra-rezervátumban. A világ legnagyobb vadló állományából mindössze 2000 példány él a világon. A vadlovak korábban Ázsia, a mai Kína, Kazahsztán és Mongólia területén éltek, azonban a nomád törzsek jóformán kiírtották őket és csak 1 példányt találtak belőlük 1968-ban Ázsiában.
 
Mesterséges intelligenciával vizsgálták a vadlovakat
 
A vadlovakat Magyarországról Mongóliába tervezik visszatelepíteni, ami egy hazai tenyésztési program sikerének köszönhető. 1997-2001 között 22 egyedet szállítottak a Hortobágyra, de a számuk mára eléri a 300-at és lassan kinövik a 3000 hektáros területet. A sikerhez hozzájárult, hogy a Microsoft mesterséges intelligencia alapú felhőtechnológiát bocsátott a kutatók és természetvédők rendelkezésére.
 
A vadlovak érdekében összefogott a Hortobágyi Nemzeti Park, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, valamint a Microsoft.
 
A Debreceni Egyetemen jött létre hazánk egyik Mesterséges Intelligencia Tudásközpontja (MIT), ahol a legújabb technológiai tudás és megfelelő szoftveres háttér összpontosul annak érdekében, hogy a diákok és szakmai mentoraik kutatásokat valósítsanak meg. Az MI Tudásközpont hozzájárul ahhoz, hogy a digitalizáció a felsőoktatás részébe épüljön.
 
A vadlovak viselkedésökológiai kutatásához lassítható drónfelvételeket készítettek, amit a Microsoft által biztosított Azure programmal elemeztek tovább. A technológia segítségével képessé váltak elkülöníteni a lovakat a területen élő szarvasmarháktól és őstulkoktól.
 
A szoftverfejlesztők ma már azon dolgoznak, hogy a technológia segítségével az egymáshoz hasonlító lovakat is képesek legyenek különbözőségeik alapján azonosítani. A munka hónapokat venne igénybe, ha hallgatóknak kellene elvégezni, de a program segítségével néhány perc alatt elkülöníthetővé válnak a lovak.
 
Barta Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék vezetője hangsúlyozta:
 
"Ez a projekt nemcsak azért fontos, mert segít egy veszélyeztetett faj megmentésében, hanem azért is, mert ezen keresztül meg tudjuk mutatni, hogy Magyarországon össze lehet hozni a természetvédők közösségét a mesterséges intelligencia használók és fejlesztők közösségével. Kettőjük együttműködésével pedig egy teljesen új dolgot lehet létrehozni, ami még tovább segíti a természetvédelmet."
 
A megszerzett adatok birtokában a debreceni szakemberek tanácsokkal tudják ellátni azokat a kollégákat, akik más területeken szeretnék meghonosítani a vadlovakat.
 
BG
Forrás: Dehír, Debreceni Egyetem
A képek illusztrációk