Kutatói körökben ez a kérdés nagyon fontos, a választ pedig az Atomki segítségével kapták meg a tudósok. A hasadványok pörgő mozgásának eredete az intézet közleménye szerint nagy talány volt. Az úgynevezett szülőmag nem forog a maghasadáskor, a kettéhasadt mag mindkét fele viszont igen. A miértre most sikerült választ találni, a kutatók már értik az atommaghasadáskor fellépő forgó mozgás kialakulását.  

 

A negyven év alatt, mióta először felfedezték a jelenséget, több elmélet is született, de egyiket sem sikerült bebizonyítani. A legnépszerűbb tézis szerint úgy gondolták, hogy a szülőmagnak a hasadás lezajlása előtti kollektív rezgése felelős a keletkező impulzusmomentumokért. Ezt sikerült most megcáfolni, a forgás ugyanis nem a hasadás előtt keletkezik, hanem utána.  

 

 

 

 

 

A nemzetközi kutatócsoport a franciaországi IJC Laboratóriumban végzett kísérleteket. Ezek során kiderült, hogy a maghasadásban keletkezett két hasadvány forgása független egymástól, az atommag széthasadása után statisztikus módon alakul ki. Tehát a hasadványok forgó mozgásáért nem a maghasadás előtt bekövetkező kollektív rezgés a felelős - írják a kutatók.

 

A bizonyítás rendkívül fontos, általa jobban megérthető a maghasadás, és további tanulmányok vezethetők le a felfedezésből. Az atommaghasadásról bővebben az Atomki oldalán lehet olvasni, ide kattintva.