Egy debreceni kutatás sürgeti a nemzeti népegészségügyi program elindítását

Az ország gazdasági versenyképességének növelésének érdekében minél hamarabb szükség van a lakosság egészségügyi állapotát javító nemzeti népegészségügyi program kidolgozására és elindítására- ismertette a Debreceni Egyetem.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2016-2021 között 1,464 milliárd forinttal támogatta a projektet, mely a DE három karának (általános orvostudományi, népegészségügyi és gazdaságtudományi) együttműködésében valósítottak meg- ismertette Ádány Róza orvosprofesszor.
 
Jellemző a lakosságra az elhízás

Nemzetközi összehasonlításban a magyar lakosság nagyon kedvezőtlen halálozási mutatóinak hátterében a daganatos megbetegedések mellett jelentős szerepe van az érrendszeri és anyagcsere-betegségeknek. A betegségek kialakulásának kockázatai között átfedések vannak. A kutatásokat 6 munkacsoportban végezték, melyek a genetikai és környezeti tényezők feltárására, valamint a súlyok jellemzésére irányultak- ismertette a kutatást vezető professzor.
 
Az orvosprofesszor fontosnak tartotta kiemelni, hogy drasztikus a helyzet, mert sok személynek okozza korai halálát daganatos, valamint szív- és érrendszeri betegség Északkelet-Magyarországon, az észak-magyarországi, továbbá észak-alföldi régiókban. A visegrádi országokban - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország- nincs rosszabb helyzetben lévő régió a daganatos megbetegedések halálozási aránya alapján. A szív- és érrendszeri halálozások tekintetében Lengyelország egyetlen régiójában ugyanennyire kedvezőtlen a helyzet, mint hazánkban.
 
A térségben vizsgált roma és fiatal nem roma lakosság körében aggasztóan magas az elhízás, dohányzás és az alkoholfogyasztás mértéke. Az orvosprofesszor kihangsúlyozta, hogy egyre jelentősebb a nem fertőző betegségek kockázata a magyar lakosság körében. A felnőtt lakosság és a roma populáció körében egyre több személyre jellemző a hasi elhízás, továbbá emelkedik a magas vérnyomásban szenvedők száma és a cukorbetegséget megelőző állapot gyakorisága is.
 
Egyértelműen rávilágított a kutatás a megelőző gyógyellátás hiányosságaira, mert sokan nem élnek a megelőzés lehetőségével. A lakosság 30 %-ának rejtett, magas vérnyomása van, a kezeltek háromnegyedének pedig nem megfelelően állították be. A szakember szerint a kutatás eredményei alapján sürgetni kell a nemzeti népegészségügyi program elindítását. 
 
A projektben végzett kutatások eredményeit közel 50 magyar nyelvű és több mint 100 nemzetközi közleményben foglalták össze. A professzor elmondta, hogy 34 közreműködő fiatal kutató a programban doktori fokozatot szerzett.
 
Az átfogó kutatás eredményeit 2 napos angol nyelvű online konferencián ismertetik a Debreceni Egyetemen hétfőn és kedden.
 
BG
Forrás: MTI