EU-s szerepvállalás
A magyarországi roma közösségek felzárkóztatását segítő európai uniós források felhasználási lehetőségeiről tartottak konferenciát az Európai Bizottság szervezésében a Kölcsey Központban.
A roma kisebbségek problémája nem csak az adott közösség gondja, nehézségeik komoly hatással vannak a társadalomra, így a bajokat az adott város, a kormányzat és az unió partnerségi együttműködésében kell orvosolni – mondta 2009. október 14-én, a konferencia sajtótájékoztatóján Dominique Bé, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának főosztályvezető-helyettese.
Kiemelte, az uniós testület olyan városokban tart a debrecenihez hasonló fórumokat, ahol kiemelten magas a kisebbségben élő roma közösségek száma, s ezeken az eseményeken próbálnak megoldást találni a társadalom peremén elő emberek felzárkóztatására. Mint mondta, az Európai Unió szociális rendszerében kiemelt szerepe van a kisebbségi népcsoportok segítésének, s a gazdasági közösség törekszik arra, hogy támogassa a tagállamok integrációs politikáját.
Halász D. János, oktatási és szociális ügyekért felelős alpolgármester is az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, a magyar és a roma társadalom összefogására nagy szükség van, nem szabad tovább húzni az időt, hiszen a jelen problémáit figyelmen kívül hagyva csak még rosszabb lesz a helyzet. Az alpolgármester hozzátette: az unió segítségnyújtását nem csak vállalni, hanem motiválni is kell.
A konferencia amellett, hogy a nemzetköziség jegyében megoldást keres a roma közösségek fejlődését és társadalmi beilleszkedését hátráltató problémákra, felhívja a képviseletek figyelmét azokra a pályázati lehetőségekre, amik révén uniós forrásokat használhatnának fel a roma kisebbségek.
Sági Zsolt a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának igazgatója elmondta, a 2007 és 2013 közötti időszakban mintegy ezer milliárd forint áll rendelkezésre az EU szociális alapjából, s további több száz milliárd használható fel a roma közösségek felzárkóztatására, tagjainak foglalkoztatására. Az egyik ilyen forrás a Társadalmi Megújulás Program, mely főként az egészségügyre, a szociális területekre és az oktatásra, ezen belül elsősorban a felnőtt szakképzésre koncentrál. Sári Zsolt úgy látja, a probléma megoldásának kulcsa a magas szintű integrált szakképzés megvalósítása lehet. A hatósági igazgató szerint szakszerűbb modellt kellene megvalósítani az etnikai adatok kezelésében is, így minden ágazatban követhető lenne, hány romát sikerült bevonni a programba, valamint mire mekkora összegű támogatást használtak fel.
- Az alacsony szakképzettség és a gazdasági megszorítások miatt nehéz most Magyarországon romának lenni. A közösség képviselete gyenge, a hatékonyság érdekében saját kezébe kell vegye a projektek és a pályázatok koordinálását – hangsúlyozta Aba-Horváth István a Debreceni Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A romák felzárkóztatásának lehetőségét ő is az oktatásban látja, ugyanis fontos lenne, hogy a fiatalok minél magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, s nyelvtudás birtokában külföldön is vállalhassanak munkát.
Aba-Horváth István szerint a politika túl nagy szerepet vállal a kisebbségi kérdésben, új társadalmi szerződésre van szükség magyarok és romák, politikusok és választók között. Hozzátette, ha ez sikerül, a roma közösségek maradéktalanul hozzáférhetnek a nekik szánt uniós forrásokhoz.
Forrás: debrecen.hu
-kt-
Kiemelte, az uniós testület olyan városokban tart a debrecenihez hasonló fórumokat, ahol kiemelten magas a kisebbségben élő roma közösségek száma, s ezeken az eseményeken próbálnak megoldást találni a társadalom peremén elő emberek felzárkóztatására. Mint mondta, az Európai Unió szociális rendszerében kiemelt szerepe van a kisebbségi népcsoportok segítésének, s a gazdasági közösség törekszik arra, hogy támogassa a tagállamok integrációs politikáját.

EU-s szerepvállalás
Halász D. János, oktatási és szociális ügyekért felelős alpolgármester is az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, a magyar és a roma társadalom összefogására nagy szükség van, nem szabad tovább húzni az időt, hiszen a jelen problémáit figyelmen kívül hagyva csak még rosszabb lesz a helyzet. Az alpolgármester hozzátette: az unió segítségnyújtását nem csak vállalni, hanem motiválni is kell.
A konferencia amellett, hogy a nemzetköziség jegyében megoldást keres a roma közösségek fejlődését és társadalmi beilleszkedését hátráltató problémákra, felhívja a képviseletek figyelmét azokra a pályázati lehetőségekre, amik révén uniós forrásokat használhatnának fel a roma kisebbségek.
Sági Zsolt a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának igazgatója elmondta, a 2007 és 2013 közötti időszakban mintegy ezer milliárd forint áll rendelkezésre az EU szociális alapjából, s további több száz milliárd használható fel a roma közösségek felzárkóztatására, tagjainak foglalkoztatására. Az egyik ilyen forrás a Társadalmi Megújulás Program, mely főként az egészségügyre, a szociális területekre és az oktatásra, ezen belül elsősorban a felnőtt szakképzésre koncentrál. Sári Zsolt úgy látja, a probléma megoldásának kulcsa a magas szintű integrált szakképzés megvalósítása lehet. A hatósági igazgató szerint szakszerűbb modellt kellene megvalósítani az etnikai adatok kezelésében is, így minden ágazatban követhető lenne, hány romát sikerült bevonni a programba, valamint mire mekkora összegű támogatást használtak fel.
- Az alacsony szakképzettség és a gazdasági megszorítások miatt nehéz most Magyarországon romának lenni. A közösség képviselete gyenge, a hatékonyság érdekében saját kezébe kell vegye a projektek és a pályázatok koordinálását – hangsúlyozta Aba-Horváth István a Debreceni Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A romák felzárkóztatásának lehetőségét ő is az oktatásban látja, ugyanis fontos lenne, hogy a fiatalok minél magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, s nyelvtudás birtokában külföldön is vállalhassanak munkát.
Aba-Horváth István szerint a politika túl nagy szerepet vállal a kisebbségi kérdésben, új társadalmi szerződésre van szükség magyarok és romák, politikusok és választók között. Hozzátette, ha ez sikerül, a roma közösségek maradéktalanul hozzáférhetnek a nekik szánt uniós forrásokhoz.
Forrás: debrecen.hu
-kt-
Debrecen Online - debon.hu
Szólj hozzá Debrecen fórumán