Nincs még egy ilyen magyar város
Több évtizedes munka eredményeként készült el Debrecen első, igazán átfogó irodalmi lexikona, mely a XV. századtól napjainkig ad áttekintést azokról a szépirodalommal foglalkozó szerzőkről, akik valamilyen módon kötődtek a cívisvároshoz.
A 957 személy bemutatására vállalkozó lexikon szerzője Bényei József költő, újságíró, szerkesztő, aki nyugdíjazása után vette a fejébe, hogy egyedül vállalja a már korábban összegyűlt anyag szerkesztését. Ekkor tette félre a tárgyi címszavakat és a személyekre koncentrált. A témában korábban kiváló résztanulmányok sora születetett már - hangzott el a Debreceni irodalmi lexikon bemutatóján, pénteken a Szabó Magda könyvesboltban.
Az előzmények között említhető például Tóth Béla összefoglalója a XIX. századi vonatkozásokról, Kardos Albert debreceni írókról írt fejezete az 1896-ban megjelent Nagy képes irodalomtörténetben vagy Molnár Pál régi magyar irodalmi antológiája. A Debreceni irodalmi lexikon egyik lektora, Bakó Endre irodalomtörténész szerint Bényei József vállalkozása az országban egyedülálló, bár igaz, hogy nincs is olyan magyar város, mely olyan sok szállal kötődött volna az irodalomhoz, mint Debrecen.
A bemutató házigazdájának kérdésére Bényei József elmondta, hogy a szerkesztés során azokat tekintette debreceninek, akiknek az életművében nyomott hagyott a debreceni élmény, vagy fordítva, ők hagytak nyomot a város emlékezetében. Írónak vett ugyanakkor mindenkit, aki szépirodalommal foglalkozott: az írókon, költőkön kívül ezért kritikusokról, irodalomtörténészekről és műfordítókról is megemlékezett. Azokat a debreceni kötődésű személyeket, akik elsősorban politikai jellegű írásokkal jelentkeztek a maguk korában - pl. Kossuth vagy Széchényi -, nem szerepelteti a kötetben.
A Debreceni irodalmi lexikon a Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. gondozásában jelent meg.
[Forrás: debrecen.hu]
