A szomszédos országokkal való összefogás elmélyítése, a debreceni turizmus élénkítése, lehetőségeinek bemutatása céljából rendezik meg idén is a 19. turisztikai kiállítást. A rendezvény díszvendégei a Balaton régió és Ausztria lesz.

Háromezer négyzetméteren kap helyet március 27-e és 29-e között a Kölcsey Központban az Utazás és Szabadidő Kiállítás és Vásár, melynek szervezési munkáit a Megyegazda Kht., a Debrecen Turizmusáért Egyesület, a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft., valamint az Inform Média Kft. munkatársai vállalták. A rendezvény iránt idén is nagy a szakmai érdeklődés, ugyanis a tavalyi 100 kiállító helyett 120 stand várja majd a látogatókat.

Halasi Csaba a Debrecen Turizmusáért Egyesület elnöke sajtótájékoztatón elmondta, a kiállítás kitűnő alkalmat ad az üzleti kapcsolatok ápolására, kiépítésére. Ebben fontos partner a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, ami közös turisztikai együttműködést folytat a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségével. Utóbbi szervezet a Bihar megyei Tanáccsal először mutatkozik be a rendezvényen. Halasi Csaba hozzátette, nem megyei vagy városi turizmusban, hanem regionális desztinációban gondolkodnak, éppen ezért mindhárom országnak gazdasági és foglalkoztatási értelemben is lényeges az idegenforgalmi együttműködés.

Az esemény egyik kiemelt vendége, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal lesz, melynek vezetője, Sonia Jelínková elmondta, kis-nagy országként mutatják be Szlovákiát, mely ugyan fele akkora, mint hazánk, mégis akad látnivaló és gazdag kínálat náluk is bőven. Amellett, hogy a gasztronómiai és kulturális hagyományokat is megismerhetik az érdeklődők, Pálffy István televíziós műsorvezető Szlovákiáról készült könyvével találkozhatnak még a kiállításon.

Az esemény másik debütáló résztvevője, a Bihor megyei Vállalkozók Szövetsége lesz. A szervezet elnöke, Ioan Lucian kiemelte, Hajdú-Biharral együttműködve megszűnhetnek a határok, a közös pályázati munkával együtt fejlődhet a régió.

Pajna Zoltán, gazdasági ügyekért felelős alpolgármester szerint a kiállítás gazdag körképet adhat majd az utazási és turisztikai lehetőségekről, sorra veszi a régió kínálatát, s ezért Debrecen is igyekszik minél többet megmutatni magából.

Az alpolgármester hangsúlyozta, nagyban építenek a belföldi turizmusra, mely a tavalyi évhez képest nőtt, köszönhetően annak, hogy egyre többen veszik igénybe az üdülési csekkeket. Ezt a számot viszont ronthatja a juttatás esetleges megadóztatása.

A turizmus hatásait mutatja az is, hogy a város idegenforgalmi adóbevétele 2008-ban mintegy 58,5 millió forint volt, mely az elmúlt évhez viszonyítva növekedést jelent - tette hozzá az alpolgármester.

A hazai városok népszerűségi listáján Debrecen az előkelő hatodik legkeresettebb desztináció, az első helyet a főváros foglalja el, míg a második Hajdúszoboszló, ami Siófoknál is kedveltebb célpont. A cívisvárost még Sopron és Hévíz előzi meg. A külföldi turizmuson a Romániából érkezők lendítettek nagyot, s bár csökkent tavaly azoknak a német turistáknak száma, akik a városban töltötték az éjszakát, a német látogatók száma kis mértékben mégis nőtt. Debrecen főbb küldő országai között a kiemelkedően aktív román piac további erősítésére a város a két legjelentősebb romániai turisztikai kiállításon is megjelenik 2009-ben. Pajna Zoltán szerint jelentős sikerként könyvelhető el, hogy közel hatszor nagyobb bevétele van a városnak a turizmusból, mint tíz évvel ezelőtt. Hozzátette, igazán komoly eredményeket azonban csak úgy lehet elérni, ha nagy hangsúlyt fektetnek a térségben és a városban a megújuló szolgáltatásokra. A vendégéjszakák számának további csökkenése éppen ezáltal fordítható meg. Folytatódik ugyanakkor az elmúlt évek növekvő tendenciája a városba érkező vendégek számát illetően. 2008-ban 147 081 vendég érkezett városunkba elsősorban azzal a céllal, hogy Debrecenben töltse el szabadidejét.

A vendégéjszakák száma Hajdú-Bihar megyében még mindig jelentős, ugyanis országosan a kihasználtság 70 százaléka erre a megyére esik. Hajdú-Biharnál Budapest, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl népszerűbb. Kocsis Róbert a megyei közgyűlés alelnöke szerint ez tavaly 4-5%-os visszaesést jelentett ugyan, ám ez elsősorban a gazdasági válságnak tudható be, a külföldi és belföldi vendégéjszakák 1,2 milliós számadata viszont beszédes.