A kormányt kérdezték
Szolnokon tartotta soron következő közgyűlését a Megyei Jogú Városok Szövetsége 2009. május 21-én. Az eseményen Kósa Lajos, a testület elnöke elmondta: két kulcsterületen próbáltak a megyei jogú városok bővebb tájékoztatást kapni a kormány képviselőitől.
A szolnoki városháza dísztermében tartott értekezleten Hónig Péter közlekedési és energiaügy miniszter, valamint Katona Tamás, a pénzügyi tárca államtitkára képviselte a kormányt.
A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Kósa Lajos, a szövetség elnöke, valamint Szalay Ferenc, a házigazda Szolnok polgármestere elmondták: két kulcsterületen próbáltak a megyei jogú városok bővebb tájékoztatást kapni a kormány képviselőitől.
- Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közösségi közlekedésre jutó állami támogatás 91,4 százalékát Budapest városa kapja - mondta Kósa Lajos. - Elfogadhatatlan, hogy az erre a célra tervezett 35 milliárd forintból 32 milliárd a fővárosé lenne, s a maradék összegen osztozna az összes többi, tömegközlekedést működtető város! Mindezt úgy tennék, hogy a megyei jogú városok összlakossága nagyobb, mint a fővárosé. A problémát tetézi, hogy csökkenteni akarja a kormány a támogatások összegét. Az évek óta zsugorodó keret azt okozza, hogy a tömegközlekedés egyre drágább lesz, mert növelni kell a jegyárakat a fenntarthatóság érdekében. A drágulás csökkenti az utasok számát, ami további áremeléseket vonz magával. Pedig a cél az lenne, hogy egyre többen használják a tömegközlekedési eszközöket. Négy év alatt a megyei jogú városokban 15-20 százalékkal nőtt a gépjárművek száma, a városok közlekedési helyzete kezelhetetlenné válik rövid időn belül. Vissza kell szoktatnunk az embereket a buszokra, villamosokra, de a drágulás miatt ez szinte lehetetlen feladat.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere a következőket emelte ki: - A városok számára megoldást jelenthetne a kötöttpályás közlekedés kiépítése, amit az Európai Unió is támogat. Jeleztük miniszter úrnak, hogy hatalmas szükség lenne a vidéki tömegközlekedés fejlesztésére is, nem csupán a főváros szorul rá erre. A Volán-társaságok privatizációjáról is érdeklődtünk. Hónig Péter cáfolta, hogy privatizálnák őket, mint ahogyan azt sem támogatja, hogy a települések megkaphassák a társaságokat. Ezt nagy hibának tartom, hiszen így sokkal működtethetőbb lenne a rendszer, mint a jelenlegi formájában.
Adórendszer átalakításáról szólva Kósa Lajos megjegyezte: - Érdemben az összesített adóteher nem fog változni. Lesznek területek, ahol csökkenés, míg másutt növekedés vagy új adónem bevezetése várható. Hol van akkor a megígért adócsökkentés? A személyi jövedelemadó bizonyos sávokban valóban csökken, ám ezt visszaszedik az ingatlanadóból és az áfa növekedéséből. Egyelőre egy dolog tűnik biztosnak Katona Tamás államtitkár úr tájékoztatása alapján: mindenképpen akar ingatlanadót a kormány. Igazságtalan ez utóbbi adónem, hiszen aki 29 milliós házzal rendelkezik, az egy fillért sem fizet, míg akinek 32 millióra értékelik a házát, a teljes összeg után adózik, nem csupán a 30 millió forintos tervezett értékhatár fölötti részért. Komoly gondjai lehetnek a településeknek az iparűzési adóval kapcsolatos, tervezett változásokkal. A legfontosabb, hogy a kormány elképzelései szerint az APEH szedi be ezt az adót. Amennyiben ezt meglépi a kormányzat, akkor az önkormányzatiság fölszámolása felé teszünk egy nagy lépést. A bajt csak tetézi, hogy ezzel több ezer munkahelyet szüntetnének meg országszerte, hiszen a hivatalok adóosztályaira nem lesz már szükség. Praktikus oka ennek nincs. Ha takarékoskodni akarnak, akkor azt más úton, például az irreálisan magas kormányzati kommunikáció lefaragásával is megtehetnék. Különös, hogy a minisztérium modellszámítása ebben a kérdésben egyáltalán nem egyezik a gazdaságkutatók számításaival. A tárca szerint átlagosan évi egyhavi bérrel több marad majd az embereknél. Ez lehetne akár igaz is, csakhogy a fizetések úgynevezett szuperbruttósításával jelentősen növekszik az adóalapként figyelembe vett jövedelmünk! Márpedig a személyi jövedelemadót az után számolják majd ki! Ez pedig jelentősen, mondhatni teljes egészében árnyalja a minisztérium által rajzolt képet.
(Forrás: debrecen.hu)
A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Kósa Lajos, a szövetség elnöke, valamint Szalay Ferenc, a házigazda Szolnok polgármestere elmondták: két kulcsterületen próbáltak a megyei jogú városok bővebb tájékoztatást kapni a kormány képviselőitől.
- Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közösségi közlekedésre jutó állami támogatás 91,4 százalékát Budapest városa kapja - mondta Kósa Lajos. - Elfogadhatatlan, hogy az erre a célra tervezett 35 milliárd forintból 32 milliárd a fővárosé lenne, s a maradék összegen osztozna az összes többi, tömegközlekedést működtető város! Mindezt úgy tennék, hogy a megyei jogú városok összlakossága nagyobb, mint a fővárosé. A problémát tetézi, hogy csökkenteni akarja a kormány a támogatások összegét. Az évek óta zsugorodó keret azt okozza, hogy a tömegközlekedés egyre drágább lesz, mert növelni kell a jegyárakat a fenntarthatóság érdekében. A drágulás csökkenti az utasok számát, ami további áremeléseket vonz magával. Pedig a cél az lenne, hogy egyre többen használják a tömegközlekedési eszközöket. Négy év alatt a megyei jogú városokban 15-20 százalékkal nőtt a gépjárművek száma, a városok közlekedési helyzete kezelhetetlenné válik rövid időn belül. Vissza kell szoktatnunk az embereket a buszokra, villamosokra, de a drágulás miatt ez szinte lehetetlen feladat.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere a következőket emelte ki: - A városok számára megoldást jelenthetne a kötöttpályás közlekedés kiépítése, amit az Európai Unió is támogat. Jeleztük miniszter úrnak, hogy hatalmas szükség lenne a vidéki tömegközlekedés fejlesztésére is, nem csupán a főváros szorul rá erre. A Volán-társaságok privatizációjáról is érdeklődtünk. Hónig Péter cáfolta, hogy privatizálnák őket, mint ahogyan azt sem támogatja, hogy a települések megkaphassák a társaságokat. Ezt nagy hibának tartom, hiszen így sokkal működtethetőbb lenne a rendszer, mint a jelenlegi formájában.
Adórendszer átalakításáról szólva Kósa Lajos megjegyezte: - Érdemben az összesített adóteher nem fog változni. Lesznek területek, ahol csökkenés, míg másutt növekedés vagy új adónem bevezetése várható. Hol van akkor a megígért adócsökkentés? A személyi jövedelemadó bizonyos sávokban valóban csökken, ám ezt visszaszedik az ingatlanadóból és az áfa növekedéséből. Egyelőre egy dolog tűnik biztosnak Katona Tamás államtitkár úr tájékoztatása alapján: mindenképpen akar ingatlanadót a kormány. Igazságtalan ez utóbbi adónem, hiszen aki 29 milliós házzal rendelkezik, az egy fillért sem fizet, míg akinek 32 millióra értékelik a házát, a teljes összeg után adózik, nem csupán a 30 millió forintos tervezett értékhatár fölötti részért. Komoly gondjai lehetnek a településeknek az iparűzési adóval kapcsolatos, tervezett változásokkal. A legfontosabb, hogy a kormány elképzelései szerint az APEH szedi be ezt az adót. Amennyiben ezt meglépi a kormányzat, akkor az önkormányzatiság fölszámolása felé teszünk egy nagy lépést. A bajt csak tetézi, hogy ezzel több ezer munkahelyet szüntetnének meg országszerte, hiszen a hivatalok adóosztályaira nem lesz már szükség. Praktikus oka ennek nincs. Ha takarékoskodni akarnak, akkor azt más úton, például az irreálisan magas kormányzati kommunikáció lefaragásával is megtehetnék. Különös, hogy a minisztérium modellszámítása ebben a kérdésben egyáltalán nem egyezik a gazdaságkutatók számításaival. A tárca szerint átlagosan évi egyhavi bérrel több marad majd az embereknél. Ez lehetne akár igaz is, csakhogy a fizetések úgynevezett szuperbruttósításával jelentősen növekszik az adóalapként figyelembe vett jövedelmünk! Márpedig a személyi jövedelemadót az után számolják majd ki! Ez pedig jelentősen, mondhatni teljes egészében árnyalja a minisztérium által rajzolt képet.
(Forrás: debrecen.hu)
Debrecen Online - debon.hu
Szólj hozzá Debrecen fórumán!