A mintaprogrammal kapcsolatban kérdezzük Tóth Attilát, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnökét, a program ötletgazdáját.

- Hogyan indult a Dél-Bihari Mintaprogram?
- A gazdasági válság komolyan érintette az egyébként is hátrányos helyzetű települések életét. Azt mondhatom, hogy szinte nap, mint nap érkeztek hozzám a megkeresések, hogy találjunk megoldást a munkanélküliség problémájára, a nehéz helyzet javítására. Ekkor tettem javaslatot elsőként a programban részt vevő önkormányzatok polgármesterei részére, hogy a munka nélkül maradt, azonban dolgozni akaró lakosok segítségével hasznosítsuk az önkormányzatok parlagon heverő földterületeit. Gyakorlatilag így kezdődtek el az egyeztetések, tárgyalások Dr. Czomba Sándor úrral, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárával a finanszírozásról, majd a CBA-val az együttműködésről.


- Mi volt az elérni kívánt cél?
- Mint említettem, a mintaprogram célja azoknak az ebben a hátrányos helyzetű térségben élő, hátrányos helyzetű személyeknek a támogatása, akik nem rendelkeznek munkagyakorlattal azonban szeretnének dolgozni. Ezeknek a családoknak a támogatására biztosítottunk a program keretében helyi munkalehetőséget, ezzel is hozzájárulva a helyi közösség életszínvonalának, valamint a térség munkaerő-piaci helyzetének javításához. Célunk volt emellett, hogy a projektben résztvevő önkormányzatok rendelkezésére álló földterületeinek olyan jellegű hasznosítása, hogy azzal az adott térségben mintaértékű mezőgazdasági termelési kultúra kialakítása valósuljon meg.

- Kik kaptak munkalehetőséget?
- A program keretében 58 fő olyan szakképzetlen, regisztrált álláskereső személy juthatott munkalehetőséghez, akiknek az elhelyezkedési esélye a nyílt munkaerő-piacon csekély, illetve 11 fő ugyancsak állástalan, azonban szakképzett személy, akik az előbb említett 58 fő betanítását, irányítását végzik, felügyelik. Így tehát mintegy 70 család megélhetése vált biztosítottá.


- Mi a projekt lényege?
- A program keretében foglalkoztatott emberek a megtermelt mezőgazdasági terményekből kétféleképpen részesülnek. Elsősorban maguk és családjuk ellátására, valamint az önkormányzat a saját fenntartásában működő intézményekben használhatja fel a terményeket, másodsorban pedig a programhoz sikeres együttműködő partnerként csatlakozó CBA Élelmiszerlánc vállal garanciát arra, hogy a többletterményeket a termelőktől felvásárolja, és az üzleteiben értékesíti. A termelésben részt vevő polgárok a termelésen kívüli őszi-téli időszakban egyébként közfeladat ellátás keretében szociális gondoskodásban részesülnek.

- Mely települések vesznek részt a programban?
- Hajdú-Bihar megye vonatkozásában került kidolgozásra, és elsőként megvalósításra a mintaprogram: Körösszakál, Körösszegapáti, Berekböszörmény, Magyarhomorog és Mezősas települések részvételével. Reményeink szerint – amelyek a tapasztalatok alapján beigazolódni látszanak – azon túl, hogy nagy érdeklődés és igény mutatkozik a program iránt, már a siker is elkönyvelhető, hiszen az első betakarítás megtörtént és hibátlan, kiváló minőségű megyei alapanyagok kerülhetnek a részt vevő családok munkájának köszönhetően a saját, és a CBA közreműködésével akár a mi asztalunkra is.

Dr. Czomba Sándor államtitkár úr tájékoztatása szerint, amennyiben lehetőség nyílik rá, a Kormány további források bevonásával akár országossá is bővítheti ezt a jól működő programot.


- Az önkormányzatok milyen részt vállaltak a megvalósításból?
- Az önkormányzatok feladata alapvetően az, hogy díjmentesen biztosítsák a foglalkoztatáshoz a mezőgazdasági földterületet, a szükséges tárgyi eszközöket, illetve a felmerülő anyagköltségeket. Fentieken túl a szociálisan rászorulók ellátásának biztosítása érdekében szerepet vállalnak a térítésmentesen átadott termékek egy részének (burgonya, káposzta, paradicsom, cékla, sárgarépa, szárazbab, főzőtök és egyéb zöldségfélék) elsődlegesen az önkormányzati fenntartású intézményekbe (óvoda, iskola, szociális intézmények) történő eljuttatásában. A megmaradt termékek kerülhetnek értékesítésre a CBA Élelmiszerlánc üzleteibe. A feldolgozásra nem alkalmas melléktermékeket pedig átadják a településeken a háztáji nyúltenyésztéssel foglalkozó hátrányos helyzetű személyek részére. 

- Hogyan értékelik a mintaprogramot a részt vevők?
- Mindannyian nagyon örülünk - elmondhatom ezt Dr. Czomba Sándor államtitkár úrról, a polgármesterekről, jómagamról, és mindenkiről, aki a mintaprogram eredményességéért aktívan tevékenykedett. Szeretném kiemelni, hogy a sikerhez nagyban hozzájárult a résztvevők részéről tanúsított pozitív hozzáállás, az akaraterő és a gördülékeny együttműködés. Újabb bizonyítéka ez a mintaprogram annak, hogy Hajdú-Bihar megye minden települése, teljes lakossága igenis összetart, és közös erővel felül tudunk kerekedni a nehéz helyzeteken.

Képek: Nyírő Gizella