ESS: nemzetközi összefogásra van szükség
Továbbra is Debrecennek van az egyik legjoobb esélye arra, hogy megépítse Európa egyetlen spallációs neutronkutató központját. Ehhez azonban nemzetközi összefogásra, a szomszédos országok támogatására van szüksége. A helyszínről a döntés várhatón az elkövetkező két hónapban születhet meg. A siker esélyeiről 2009. április 17-én tartottak nemzetközi konferenciát Debrecenben.
Ha a központ Debrecenben épül meg, nem csupán Magyarország, hanem az Európai Unió versenyképessége is jelentősen megnőne. Hiszen az öreg kontinensen ehhez fogható tudományos bázis nem áll rendelkezésre, ugyanakkor az amerikaiak és a japánok már megépítették a maguk kutatóközpontját. Az európai ESS viszont felszereltségét és tudományos súlyát tekintve is az említett két gazdasági nagyhatalom fölé nőhet, ami által az EU gazdasági és tudományos szerepe is alapvetően megváltozhat a jövőben.
A központ működését tekintve több tudományágra gyakorolhat komoly hatást, ugyanis többek között egyszerre forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást, a vegyipart, az elektronikát. Az ESS funkciójában olyan kutatásokra ad lehetőséget, melyeket csak a benne található eszközpark révén végezhetnek el a szakemberek. A kutatók információt kaphatnak arról, hol helyezkednek el, mekkorák, és mit csinálnak az atomok az adott pillanatban – viselkedésüket neutronok segítségével vizsgálhatják meg. Az ESS ugyanis egy olyan kutatási célú részecskegyorsító, mely az úgynevezett hosszú impulzusú neutronforrást alkalmazza az anyagszerkezet roncsolásmentes tanulmányozásához.
A magyar pályázat sikere érdekében 2009. április 17-én tizennégy ország képviselőit vendégül látó nemzetközi konferenciát tartottak Debrecenben, ahol a nyertes projektért dolgozó szakemberek és politikusok beszéltek a cívisváros és egyúttal Magyarország esélyeiről, a beruházás jótékony hatásairól, valamint arról, mi kell ahhoz, hogy végül Debrecen legyen a végső győztes.
Mezei Ferenc professzor, az ESS koncepció megalkotója, és a Magyar Tudományos Akadémia tagja szerint az lesz majd mérvadó, hogy a döntéshozóknak hol érdeke a központot megépíteni. Hozzátette: egyedül, támogatók nélkül nem lehet nyerni, ugyanis itt nem egy ország, hanem az Európai Unió versenyképességének sorsáról van szó.
Egyed Géza miniszterelnöki megbízott a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón kiemelte: minél több olyan országot kell magunk mellé állítani, amelyeknek egyértelműen érdeke, hogy Debrecenben épüljön meg a központ. A széleskörű nemzetközi támogatottság nélkül ugyanis szinte lehetetlen sikert elérni, ezért fontos, hogy a konferencián azon országok képviselői jelentek meg, melyeknek szintén lényeges a központ majdani közelsége. Egyed Géza elmondta: a támogatottság igen jelentősnek tekinthető, ugyanis több szomszédos országot sikerült megnyerni a projektnek.
A miniszterelnöki megbízott a döntés menetéről elmondta: a győztest azok az államok választják majd ki, melyek érdekeltek a programban. A pályázat nyertesét az általuk létrehozott országcsoport jelöli majd meg. Egyed Géza hozzátette: ez politikai döntés lesz, majd a következő körben egy szakértői testület fogalmazza meg azt a szerződést, melynek keretein belül elindulhat a beruházás.
Debrecen a spanyolországi Bilbaoval és a svédországi Lund városával van versenyben, ám Garamhegyi Ábel a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára szerint a magyar városnak tudományos szempontból nincs vetélytársa.
Hozzátette: kormányzati szinten az egyik legjelentősebb gazdasági és tudományos projektnek tartják az ESS-t, éppen ezért jelentős költségvetési finanszírozást csoportosítanak majd a program mellé. Garamhegyi Ábel szerint a végelszámolásnál főként gazdaság- és tudománypolitikai szempontok fognak dönteni.
A beruházás az egész régiónak olyan fejlődést adhat, ami a modern kori történelemben az egyik legnagyobb lehetőségként jelenik meg, és ezt az Európai Unió nem hagyhatja kihasználatlanul – hangsúlyozta Kósa Lajos.
Debrecen polgármestere arról is beszélt, hogy a svéd helyszín urbanisztikai szempontból jóval fejlettebb ugyan, Bilbao pedig az egyik legkiemelkedőbb spanyol régiónak számít, Debrecen és az Észak-alföldi Régió viszont éppen fejletlenségéből és befektetői oldalról az olcsósága miatt kovácsolhat előnyt vetélytársaival szemben. Az árelőnyt tovább növeli a gyenge forint, ami a projekt anyagi oldalát tekintve szintén a magyar pályázó felé döntheti a mérleg nyelvét.
Ez az árelőny jelen állás szerint mintegy 25-30 százalékos. Ugyan a svédek a beruházásban mintegy 42, a spanyolok pedig 50 százalékos önrészt vállaltak magukra, ám a gyengélkedő forint miatt a magyar pályázó sincs ettől az aránytól lemaradva. Kósa Lajos még hozzátette: a projektnek hatalmas regionális vonzóereje van, amihez ugyanilyen mértékű összefogásra van szükség.
Debrecen esélyeit tovább erősítheti az a tény, hogy a város rendelkezik a komoly szaktudást magáénak tudó egyetemmel, illetve itt található a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézete is, s utóbbi tevékenysége éppen az ESS profiljába vág. Ilyen lehetőségekkel egyik vetélytárs sem rendelkezik!
Herczog Edit európa parlamenti képviselő, az ESS Nemzeti Tanács elnöke elmondta: nemzetközi szinten nem csupán pénzügyi, hanem komoly politikai támogatásra van szükség a siker eléréséhez, s ez az eddigi tárgyalások alapján adott. A tanács elnöke kiemelte: a hasonló volumenű fejlesztések rendre a Rajnán túl valósulnak meg, ezért régiónk fejlődése miatt nagyon fontos lenne az ESS közép-európai jelenléte. Ezáltal ugyanis jobban eloszlanak majd a beruházással járó fejlesztések Európa régiói között. Herczog Edit hozzátette: az ESS megvalósítása minden tagállam számára példaértékű lehet, ugyanis megmutatja, hogyan lehet egy olyan projektet véghezvinni, mely egy állam képességeit ugyan meghaladja, egy szélesebb közösséget viszont összefogásra sarkall. A ESS Nemzeti Tanács elnöke az országhatáron belüli együttműködést is fontosnak tartja, ami a kormányzat financiális szerepvállalása mellett abban is megnyilvánul, hogy a tanácsban a művészi élet szereplői, a tudományos intézetek és a debreceni önkormányzat mellett több párt képviselői együtt dolgoznak a projektért.
Herczog Edit szerint az esetleges győztes magyar pályázat után 2020-ig kell lefektetni a konzorciumi alapokat, ugyanis a jelenlegi források hamar kifogyhatnak, s tartani kell a lépést, különben majdani versenyképességünket is elveszíthetjük.
A tervek szerint az Európai Neutronkutató Központ helyszínéről az Európai Unióban két hónapon belül hozzák meg a végső döntést.
(Forrás: debrecen.hu)
A központ működését tekintve több tudományágra gyakorolhat komoly hatást, ugyanis többek között egyszerre forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást, a vegyipart, az elektronikát. Az ESS funkciójában olyan kutatásokra ad lehetőséget, melyeket csak a benne található eszközpark révén végezhetnek el a szakemberek. A kutatók információt kaphatnak arról, hol helyezkednek el, mekkorák, és mit csinálnak az atomok az adott pillanatban – viselkedésüket neutronok segítségével vizsgálhatják meg. Az ESS ugyanis egy olyan kutatási célú részecskegyorsító, mely az úgynevezett hosszú impulzusú neutronforrást alkalmazza az anyagszerkezet roncsolásmentes tanulmányozásához.A magyar pályázat sikere érdekében 2009. április 17-én tizennégy ország képviselőit vendégül látó nemzetközi konferenciát tartottak Debrecenben, ahol a nyertes projektért dolgozó szakemberek és politikusok beszéltek a cívisváros és egyúttal Magyarország esélyeiről, a beruházás jótékony hatásairól, valamint arról, mi kell ahhoz, hogy végül Debrecen legyen a végső győztes.
Mezei Ferenc professzor, az ESS koncepció megalkotója, és a Magyar Tudományos Akadémia tagja szerint az lesz majd mérvadó, hogy a döntéshozóknak hol érdeke a központot megépíteni. Hozzátette: egyedül, támogatók nélkül nem lehet nyerni, ugyanis itt nem egy ország, hanem az Európai Unió versenyképességének sorsáról van szó.
Egyed Géza miniszterelnöki megbízott a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón kiemelte: minél több olyan országot kell magunk mellé állítani, amelyeknek egyértelműen érdeke, hogy Debrecenben épüljön meg a központ. A széleskörű nemzetközi támogatottság nélkül ugyanis szinte lehetetlen sikert elérni, ezért fontos, hogy a konferencián azon országok képviselői jelentek meg, melyeknek szintén lényeges a központ majdani közelsége. Egyed Géza elmondta: a támogatottság igen jelentősnek tekinthető, ugyanis több szomszédos országot sikerült megnyerni a projektnek. A miniszterelnöki megbízott a döntés menetéről elmondta: a győztest azok az államok választják majd ki, melyek érdekeltek a programban. A pályázat nyertesét az általuk létrehozott országcsoport jelöli majd meg. Egyed Géza hozzátette: ez politikai döntés lesz, majd a következő körben egy szakértői testület fogalmazza meg azt a szerződést, melynek keretein belül elindulhat a beruházás.
Debrecen a spanyolországi Bilbaoval és a svédországi Lund városával van versenyben, ám Garamhegyi Ábel a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára szerint a magyar városnak tudományos szempontból nincs vetélytársa.
Hozzátette: kormányzati szinten az egyik legjelentősebb gazdasági és tudományos projektnek tartják az ESS-t, éppen ezért jelentős költségvetési finanszírozást csoportosítanak majd a program mellé. Garamhegyi Ábel szerint a végelszámolásnál főként gazdaság- és tudománypolitikai szempontok fognak dönteni. A beruházás az egész régiónak olyan fejlődést adhat, ami a modern kori történelemben az egyik legnagyobb lehetőségként jelenik meg, és ezt az Európai Unió nem hagyhatja kihasználatlanul – hangsúlyozta Kósa Lajos.
Debrecen polgármestere arról is beszélt, hogy a svéd helyszín urbanisztikai szempontból jóval fejlettebb ugyan, Bilbao pedig az egyik legkiemelkedőbb spanyol régiónak számít, Debrecen és az Észak-alföldi Régió viszont éppen fejletlenségéből és befektetői oldalról az olcsósága miatt kovácsolhat előnyt vetélytársaival szemben. Az árelőnyt tovább növeli a gyenge forint, ami a projekt anyagi oldalát tekintve szintén a magyar pályázó felé döntheti a mérleg nyelvét.
Ez az árelőny jelen állás szerint mintegy 25-30 százalékos. Ugyan a svédek a beruházásban mintegy 42, a spanyolok pedig 50 százalékos önrészt vállaltak magukra, ám a gyengélkedő forint miatt a magyar pályázó sincs ettől az aránytól lemaradva. Kósa Lajos még hozzátette: a projektnek hatalmas regionális vonzóereje van, amihez ugyanilyen mértékű összefogásra van szükség. Debrecen esélyeit tovább erősítheti az a tény, hogy a város rendelkezik a komoly szaktudást magáénak tudó egyetemmel, illetve itt található a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézete is, s utóbbi tevékenysége éppen az ESS profiljába vág. Ilyen lehetőségekkel egyik vetélytárs sem rendelkezik!
Herczog Edit európa parlamenti képviselő, az ESS Nemzeti Tanács elnöke elmondta: nemzetközi szinten nem csupán pénzügyi, hanem komoly politikai támogatásra van szükség a siker eléréséhez, s ez az eddigi tárgyalások alapján adott. A tanács elnöke kiemelte: a hasonló volumenű fejlesztések rendre a Rajnán túl valósulnak meg, ezért régiónk fejlődése miatt nagyon fontos lenne az ESS közép-európai jelenléte. Ezáltal ugyanis jobban eloszlanak majd a beruházással járó fejlesztések Európa régiói között. Herczog Edit hozzátette: az ESS megvalósítása minden tagállam számára példaértékű lehet, ugyanis megmutatja, hogyan lehet egy olyan projektet véghezvinni, mely egy állam képességeit ugyan meghaladja, egy szélesebb közösséget viszont összefogásra sarkall. A ESS Nemzeti Tanács elnöke az országhatáron belüli együttműködést is fontosnak tartja, ami a kormányzat financiális szerepvállalása mellett abban is megnyilvánul, hogy a tanácsban a művészi élet szereplői, a tudományos intézetek és a debreceni önkormányzat mellett több párt képviselői együtt dolgoznak a projektért. Herczog Edit szerint az esetleges győztes magyar pályázat után 2020-ig kell lefektetni a konzorciumi alapokat, ugyanis a jelenlegi források hamar kifogyhatnak, s tartani kell a lépést, különben majdani versenyképességünket is elveszíthetjük.
A tervek szerint az Európai Neutronkutató Központ helyszínéről az Európai Unióban két hónapon belül hozzák meg a végső döntést.
(Forrás: debrecen.hu)
