Új vezetés a Magyar Agrárkamaránál
A leköszönő Csikai Miklóst Forgács Barna váltotta az elnöki székben.
December közepén az országos küldöttgyűlés döntése szerint megújult a Magyar Agrárkamara vezetése.
A küldöttek többségének bizalmából Forgács Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara elnöke nyerte el az elnöki posztot. Az alakulás óta megszakítás nélkül elnöke a megyei kamarának, s az utóbbi két ciklusban az országos köztestület alelnökeként tevékenykedett.
Az elnöki tisztséggel, ill. az agrárkamara irányításával kapcsolatos elképzeléseit a választás előtti rövid „kortes-beszédében" a küldöttek elé tárta.
- Meg kívánja őrizni az elért eredményeket, értékeket.
- A szakképzés, gyakorlati képzés, mesterképzés, az ügyfélszolgálati tanácsadói hálózat hosszú távú működésének feltételeit stabilizálni kell, e területen finomítás szükséges.
- A kamarai tagság elvárásaihoz kell igazítani a munkát, a gazdálkodói kör számára nyugodtabb hátteret kell biztosítani! Az egységes, szektorsemleges, erős és az agrártársadalom részéről respektált agrárkamara tevékenységével egyértelművé kell tenni, hogy
- a populista agrárpolitikában megragadt magyar mezőgazdaságnak változásra van szüksége, amelynek a fejlesztésre, a piacépítésre és a piacvédelemre kell irányulnia.
- A keményen dolgozó, közteherviselő, agrárvállalkozókat képviselő agrárkamaráknak aktívabbá, kezdeményezőbbé kell válniuk.
- Az eddigi neoliberális agrárgazdaság-kereskedelempolitika megbukott, az alulszabályozott és ellenőrzött élelmiszerkereskedelem egyre jobban semmisíti meg a magyar élelmiszeripart és mezőgazdaságot. Az agrárkamara nem lehet szemlélője a magyar élelmiszertermelést leépítő folyamatnak. (Az agrárkamara eddig semmilyen versenyhivatali vizsgálatot nem kezdeményezett.) A fekete-szürke gazdaság magas aránya egyre több piaci zavar okozója. - Új taktika megválasztása szükséges az agrárirányítás és az agrárkamara között. Ebben a kamarának kell kezdeményezőbbnek lenni, önkormányzó, önigazgató szerepvállalásának aktívabbá tételével.
- A kialakult értékviszonyok egyre tarthatatlanabbak, az agrártámogatás jogosultjai a mezőgazdasági termelők, de a haszonélvezők a földtulajdonosok, a kereskedelem és a beszállítók. (A kiterjedtebb agrárbusiness szereplői a szerencsések és nem a parasztok.)
- Alapvető változás szükséges a földhasználat erősítésében, az érdemi földbirtokpolitika gyakorlati kialakításában. Nem tartható, hogy a magyar közteherviselő mezőgazdaság kishaszonbérletben termel, működés és vagyonbiztonsága egyre veszélyeztetettebb. (A földtulajdonosok évi 100 md Ft adómentes jövedelmet kapnak, viszont a magyar mezőgazdaság adózás előtti eredménye csak 68 md Ft.) - Az ökológiai előnyök használata és a valós természetvédelmi szükséglet egyensúlyának megteremtése halaszthatatlan. A természetvédelem korlátozásait jövedelem kiegészítéssel ellensúlyozni, a túlterjeszkedését viszont megállítani szükséges (pl.: Franciaország darukár).
- Az eddiginél jobb kommunikációval a tevékenységünket átláthatóvá kell tenni, s el kell érni, hogy a kamara szakértői és tisztségviselői az őket megillető helyen kifejthessék szakmai véleményüket. Ehhez a munkamegosztást újra kell gondolni az ügyvezetésen belül.
- Az új kamarai vezetésnek első és meghatározó feladata az legyen, hogy segítse az agrárkormányzat eddigi erőfeszítéseit abban, hogy az európai uniós támogatáshoz kapcsolódó 40%-os előleg a mezőgazdaságra is vonatkozzon.
A vázolt célok eléréséhez, azok megvalósításában számít minden józanul gondolkodó szakemberre, szakmai szervezetre, érdekképviseletre, civil szervezetre. Az új alelnökök, Koncz György, Kun Mihály, Szukics József, az ügyvezetés, a kamara testületeivel egyetértésben, támogatásával erős és elismert köztestület létrehozásán kíván munkálkodni.
[Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara - hbmagrarkamara.hu]
